Vasárnapi gondolatok 2. – Tanárképzés

Szóval Kispesten szükség van arra, hogy a tanítóink ne csak szellemileg, de technikailag is tudják, hogy mit csinálnak, ezért minden hónap első vasárnapján tanárképzést tartunk a harmadik órában. Ehhez részben a régi, de nagyon jó könyvet, a Tanítás, nincs nagyobb elhívás G részében található tanfolyamot használjuk, természetesen a különböző változásokat figyelembe véve, és az A Szabadító módján tanítani odavágó részeivel kiegészítve.

Tegnap a nulladik alkalmat tartottuk, és megbeszéltük, hogy mire van szükségünk, és mit lehet várni a tanfolyamtól. A tanulási modellünkben a Pathwayben megszokott modellt szeretnénk használni, aminek egyik legfontosabb lépése az, hogy egymást tanítjuk.

Abban mindannyian egyetértettünk, hogy az egyházi tanító szerepe inkább moderátor mint előadó. Az ideális arány a tanító és az osztály aktív ideje között 30:70. Persze ez függ a témától és az osztálytól is.

Az első fontos pont az, hogy mindenki készüljön fel. Időben kommunikáljuk a tananyagot, és adjunk lehetőséget a tanulóknak a felkészülésre. Amennyiben ez nem történik meg, különböző technikákkal tudjuk mitigálni a helyzetet. Ezek majdnem mind a “ragadd meg Isten szavát” tantételhez kötődnek: mivel a tanításunkban nem a tankönyvet (vasárnapi iskola) vagy a beszédben lévő tantételt (Segítőegylet és Elder kvórum) tanítjuk, hanem a szentírást vagy az általános konferenciai beszédet, és ezekhez bátran visszanyúlhatunk, ha a tanulók felkészültsége hiányos. Fontos, hogy ne ragadjunk ki gondolatokat a szövegkörnyezetből ilyenkor, mert ez téves következtetésekhez, elgondolásokhoz vezethet.

Szintén fontos a biztonságos környezet kialakítása, ahol az osztály tagjai meg merik osztani a gondolataikat. Ebben a többi tanulónak és a tanítónak is fontos szerepe van. A kedves, barátságos kiigazítása az egetrengető butaságoknak a tanító dolga. Ebben segít, ha meg tudjuk ragadni. hogy hogyan jutott erre e következtetésre az adott testvér, és együtt kibontva átirányítjuk a gondolatot a helyes gondolatmenetbe.

Fontos, hogy tudjuk, hogy milyen forrásanyagból tanítunk! Vasárnapi iskolán nem a Családok és egyének számára készült útmutatót használjuk, hanem a Vasárnapi iskola számára írottat.

Az idő kezelése fontos feladat. Ahhoz, hogy a tanítás elérje a célját, folyamatosan kontrollálnunk kell a különböző témákra, pontokra szánt időt. Egy eleinte kellemetlen feladatunk tanítóként, hogy a beszélgetést a megfelelő időkeretben tartsuk. Nem mindenkinek van lehetősége mindenhez hozzászólni, de ezt időben kell tudniuk a testvéreknek. “Először Iván, aztán Bíborka, és Hortenzia néni, és megyünk tovább.” Bátorítsuk az osztály tagjait, hogy írják le a gondolataikat, akár sikerül megosztaniuk az órán, akár nem. Próbáljunk időben kezdeni, és időben végezni.

A tanfolyam alatt mindenkinek lehetősége van egy 7 perces tanítást tartani egy előre meghatározott témáról. Emlékeztetőnek lásd Lilla jegyzetét. Ahhoz, hogy a fontos gondolatok megmaradjanak, (és további Duck Man rajzok születhessenek) a kurzuson mindenkinek szüksége van egy füzetre és írószerre. Nem csak az órai munkához, hanem a házifeladatokhoz is szükség lesz ezekre.

A március 5-i órára a G rész 1. és 2. leckéjét kell átolvasni, illetve a hozzájuk tartozó fejezetekből csemegézhettek.