Hogy válasszunk nyelvet a nyelvtanuláshoz?

Az emberek nagy része általában két kategóriából választ, ha új idegen nyelvet szeretne tanulni: a hasznosság és a „szerelem” alapján.

Hasznosság alapján a legtöbbször választott idegen nyelv az angol, amit szorosan követ a német. Bizonyos esetekben a francia, orosz, és a spanyol nyelvek is ebbe a kategóriába tartoznak. Ezek azok a nyelvek, amik elvártak vagy szükségesek a munkánkhoz, könnyen elérhetőek, és gyakran lehet vizsgázni belőlük, és általában intenzív tanfolyamok is indulnak ezeken a nyelveken. Magyarország geopolitikai adottságai miatt a német lényegesen népszerűbb, mint Európa más részein. Ugyanakkor a környező országokban is sok németes él, sőt, az idősebb korosztály körében a német nyelv ismerete gyakoribb, mint az angolé.

A második nagy kategória az a nyelv, amivel úgymond szerelembe estünk. A fenti listából a francia és a spanyol is tartozhat ide, csakúgy mint az olasz, holland, japán, vagy a mandarin. Ezeket az ember gyakran a saját örömére, mindenféle gyakorlati haszon nélkül tanulja, és nem is tudja, milyen jótékony hatása van ennek!

Hogyan tudjuk megtalálni a nyelvet, amibe beleszeretünk? Ma már ez is sokkal könnyebb. Netflixen sok nemzetközi, eredeti nyelven is elérhető műsor közül válogathatunk. Nem véletlenül nőtt meg az érdeklődés a török és a koreai nyelvek iránt. Duolingo ingyenesen enged minket belekóstolni a legkülönbözőbb nyelvekbe, amelyek között könnyű a váltás. Én jelenleg csehül és románul tanulok, és nagyszerűen tudok mind a két nyelven sajtot evő kecskékről beszélgetni.

A legjobb persze az, ha találkozhatunk olyan emberekkel, akik anyanyelvükként beszélik a számunkra érdekes nyelvet. a 90-es évek végén lehetőségem volt másfél évet egy olyan helyen tölteni, ahol bármelyik nap 40 és 60 között volt a beszélt nyelvek száma. Laktam együtt norvégokkal, kínaiakkal, filippínókkal, oroszokkal, volt ott Sierra Leone-i lány, samoai, tongai, mongol, és kb. minden náció megfordult a kis csapatunkban. Fantasztikus volt hallani azt a majdnem bábeli kavalkádot, ami vasárnap reggel a zászlórúd tövében fogadott!

Bármi is legyen a nyelv, bármilyen okból is tanuljuk, mindegy. A lényeg, hogy egy új világot tárunk ki magunk előtt, ahogy fejlesztjük a nyelvtudásunk.

Ha szeretnél bejelentkezni hozzám angolra vagy magyarra, mint idegen nyelvre, kattints ide!

Ha kíváncsi vagy az áraimra, kattints ide.

Miért tanuljunk nyelveket?

A nyelvtanulás előnyeit bemutató kép angol nyelven.

Azon kívül, hogy a nyelvtanulás kitárja előttünk a kaput a jobb munkaerőpiaci pozíciókhoz, számos egyéb haszna is van. Ezek egy részére esetleg nem is gondolunk. A nyelvtanulással agyunk egészségén is dolgozhatunk, lassítva annak időskori leépülését is.

Kutatások igazolták, hogy egy új nyelv tanulásával agyunk bizonyos területein sűríthetjük a szürkeállomány denzitását, szó szerint fizikailag növelve az agyunkat. Ahogy új nyelveket tanulunk, velük együtt megtanuljuk, hogy azon a nyelven hogy kell gondolkodni. Ez segít abban, hogy több nézőpontból tudjunk mérlegelni, és könnyebben tudjuk megoldani az elénk került problémát. Szintén segít bennünket a nyelvtanulás abban, hogy gyorsabban és kritikusabban gondolkodjunk, ami javítja az egyéb területeken való tanulási képességünket is.

Ma már szinte elengedhetetlen a munka és továbbtanulás területén, hogy legalább egy idegen nyelvet jól beszéljünk. Lehet, hogy soha senki sem fogja elkérni a nyelvvizsgánkat, de az biztos, hogy egy interjún kiderül, hogy valóban milyen szintű a nyelvtudásunk. Jó hír viszont, hogy a Rigó utcával ellentétben nem kell tökéletesen használnunk a nyelvtant és a helyesírást, hanem kommunikatívnak kell lennünk. A való életben ritkán zavar be egy rosszul használt elöljárószó vagy névelő, viszont fontos, hogy meg tudjunk és meg merjünk szólalni az adott nyelven.

Hogyan tudjuk elérni azt, hogy bátran meg merjünk szólalni egy új nyelven? Először is le kell vetkőznünk a tökéletességre való kényszerünket. Mivel magyarul ritkán hallunk külföldieket beszélni, megszoktuk, hogy csak anyanyelvi szintű nyelvhasználatot hallunk. Ez bizony külföldön általában nem így van!

A nagy nyelvek esetében, mint az angol vagy a német, megszokott, hogy olyan emberekkel kommunikál az ember, akik épp csak tanulják a nyelvet. Általában megértéssel és segítőkészséggel találkozhatunk az idegen nyelvű kommunikáció során. Ez a hozzáállás növelni fogja a magabiztosságunkat, egyre egyszerűbb lesz az új nyelven kommunikálnunk.

Ha szeretnél bejelentkezni hozzám angolra vagy magyarra, mint idegen nyelvre, kattints ide!

Ha kiváncsi vagy az áraimra, kattints ide.

Az én kacifántos családfám

Sosem találkoztam az apai nagymamám oldaláról az unokatestvéreimmel, és az apai nagypapám oldaláról is csak egyszer, egyikükkel, de valahogy ez annyira nem hiányzott. Bár örülnék, ha ismerném őket, mindig megvolt a család érzése anyukám ágán. De mi a legérdekesebb az egészben? Azok, akik a családom részben nem a rokonaim.

Tipikus huszadik századi család vagyunk, ahol különböző családtagok házasodtak, elváltak, újraházasodtak, és persze gyerekeik is lettek. Az új (vagy éppen első) házastársak, azok másik házasságból származó gyermekei így a genetikámban nem osztoznak, de pontosan ugyanolyan unokatestvérek, mint a többiek.

Unokatesóm (balra) volt a legelső barátom

Az évtizedek alatt változó intenzitással tudtunk időt együtt tölteni. Míg gyerekként minden nyáron akár 2-3 hetet is együtt voltunk, mostanában inkább csak esküvőkön és temetéseken találkozunk. Ezen próbálunk tudatosan is változtatni, és ezért elkezdtük megtervezni, hogy a közeljövőben az összes kisebb-nagyobb unokatestvért, gyerkőcöt, házastársat és egyéb csatlakozó személyeket összehozzunk egy délutánra.

Hogy kik lesznek ott? Reméljük, hogy mindenki is.

Megjöttek a könyveim…

Miután szeretnék több dologban is fejlődni, rendeltem néhány könyvet az Akadémiai Kiadótól. A rendelt könyvek többsége nyelvi, nyelvészeti, nyelvtanítási témában van, ezért sehol nem számítottam fóliára, de…

Te jó ég, milyen példamondatok lehetnek ebben a könyvben, hogy le kellett fóliázni? 😀

(Igen, igen, tudom, hogy nem azért, de mégis, jót nevettem rajta, pláne, hogy mindkét példány, amit rendeltem fóliázott.)

I’m Like a Celebrity!

Well, in one way. I am using Ozempic. I pay approximately $30 for my monthly dose, because unlike real celebrities, I get it to help better control my Type 2 Diabetes. My diabetologist has sent me to a million and one tests to check my eyes as Ozempic can contribute to retinopathy, my liver, kidneys, thyroid, GI functions, and pretty much everything one can check before she prescribed it. Then she told me a lot of possible side effects, and what to look for and what to do if I experience any, and then told me to look up the official info on side effects. Me being lazy, instead of unfolding the little insert that comes with it, went to the official site, and read through the whole section on side effects, and I arrived at this sentence:

“Don’t use Ozempic if you, or any of your family, have ever had MTC”. (here)1

Darn. I had a 5-week-long bout of MTC back in 1998. It was quite serious, to be honest, because it was the Provo Missionary Training Center. It was the peak of missionary influx of missionaries of new converts from the recently opened Eastern European countries, and the first generation of African missionaries born into the church just hit missionary age, so there was a LOT of us at the Provo MTC, and while I stand by the statement that those 5 weeks were the hardest 5 weeks of my mission, it was also a great learning experience. I had a lot of fun with my district and my visitor center class, I learned a lot of the gospel, teaching, and leadership, and I got food poisoning for the first time in my life. However, having BYU Creamery chocolate milk was worth all the risks that came with stir fry.

Would I change anything from those five weeks? Yes. Some things from the MTC rules and practice were outdated, and controlling. Some of the things I did or didn’t do I would also change. I would advocate better for myself, and speak up about things that were damaging to my health, physical or mental, or to my companion or roommate. I would also invest in a different pair of shoes.

All in all, I hope that Ozempic will help me control those pesky sugars better, so I can get back to being as active as I was in my MTC days. I’ll keep you updated.

Notes:
1. MTC, in this case stands for medullary thyroid carcinoma, which is not known whether Ozempic causes it in humans.

They Are Eternal

There is this missionary who comes over every week. You feed him, listen to his message, talk about everything, and see him grow. You pray for him every day. He gets transferred, you follow him on Facebook, you both look forward to stake conference where you get a few minutes to catch up. You pray for him every day.

He goes home, and updates and messenger conversations are becoming less and less frequent. You are feeding different missionaries, you pray for different missionaries daily, but you still pray for him.

He gets married, graduates college, goes onto grad school, has a baby and then a few more, starts his professional career. Personal contact is on birthdays and Christmas, but you still like each other’s posts, and you pray for him.

He comes back, showing his wife and children where he spent the best two years before they came along, and they come to church, and then for dinner, and you also make nuggets and fries for the kids, but you make his favorite dish. A hug, a photo together, and they are gone again, but you pray for all of them.

His kids are now teenagers, one on a mission, one getting married, he is serving in the stake presidency, you are slowly becoming a néni, who still feeds missionaries, and you keep praying for them. You might not remember all of their names and faces, but they always have a couch in your home, and a plate on your table. And then there is him, and the ones like him, who you will never forget. You cherish the photos from long ago, and you rejoice in their successes, and offer comfort when they hurt.

And he comes back again, and again. You are both graying, you a little more than him, and your faces bare witness of your summers in the sun, but you still see the 20-year-old missionary, and he the young woman you once were. And you continue to pray for each other.

One day, when both of you have completed this mortal adventure, you will see each other, probably wearing white, surrounded by family and friends, and a whole eternity when you can share that love and friendship that started over a bowl of goulash in your living room.

Because friendships are eternal.

A család titkos palacsinta receptje

Minden családnak megvannak a titkai, az enyémnek is. A mi családi titkunk a hajszálvékony palacsinták receptje. Ahogy anyukám írta, ezt nem lehet levegőben dobálni, ezzel szemben el lehet olvasni a Népszavát a palacsintán keresztül is. Hogy most miért osztom meg? Mert a jó dolgokat nem szabad megtartanunk magunknak, ha nincs palacsintasütő cégünk.

PALACSINTA

Hozzávalók:
1/2 kg liszt,
3 dl tej
2 tojás,
csipet só,
10 dkg cukor,
kb 1/2 dl olaj a tésztába,
víz (sima, nem szódavíz),
olaj a sütéshez

Elkészítés:
“Robotgéppel összekeverem a lisztet, a sót, a cukrot, a tojásokat, a tejet, az olajat és hígítom sima vízzel. A tésztának csomómentesnek kell lenni. A serpenyőt minden alkalommal olajozom. Az én palacsintám az átlagosnál sokkal vékonyabb, ezért a tésztája is majdnem olyan híg, mintha tiszta tej volna. Ezt feldobni nem lehet, csak késsel vagy palacsinta forgató lapáttal lehet megfordítani. A szokásos töltelékek mellett citromos palacsintát is szoktam készíteni. Ez abból áll, hogy a kész palacsintát megszórom porcukorral, és citromlevet csöpögtetek rá. Ez nyáron, melegben nagyon finom.”

-Iczka receptes füzete
Igen, azok morzsák, túlsült darabok, és tésztafoltok. Utána rendet raktunk.

Throw Back Thursday -Piano Guys Edition 2.0

Életem első igazi koncertje egy egész napos rendezvény volt, talán 1992-ben, Hobo Blues Band, No, Chesney Hawkes, Extreme, egy belga együttes, és Bryan Adams fellépésével. Valamiért eléggé sikertelen volt a kis minifesztivál, nem igazán töltöttük meg a stadiont. Minden fellépő a maximumot hozta a kis maroknyi rajongónak, és mi nagyon jól éreztük magunkat.

Én igazából az Extreme és Bryan Adams miatt mentem ki, és nagyon boldog voltam, amikor eljátszották a More Than Words című slágert, ami kamaszkorom, és angoltanulásom, egyik meghatározó dallama volt.

Pár évvel ezelőtt pedig meghallottam ezt a verziót, ahogy a YouTube random feldobta. Azóta standard része a playlistjeimnek, persze az eredetivel együtt.

Az egyik kedvenc karácsonyi dalom

A fenti videón egy kedves volt szolgálati missziós társam (egy kerületben voltunk az első évemben) fia adja elő az abszolút kedvenc karácsonyi énekem saját feldolgozását.

Ha kiváncsi vagy, hogy miért ez a kedvenc karácsonyi énekem, gyere el december 24-én istentiszteletre Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza Kispest Egyházközségébe, délelőtt 10-kor. (19. kerület, Kossuth Lajos utca 2, az Üllői út sarkán). Többek között erről is hallhatsz majd a beszédemben.

How My Parents Went To Bed Early The Night Before Christmas

Last year on Christmas morning I woke up early, and found that my friends 6 time zones away were still awake, starting to wrap the gifts their five kids would find under the tree the next morning. As time passed, I made the sacrament bread, got ready for church, and my friends were still wrapping. It was past 2 a.m. for them when they finished. I mentioned that somehow my parents always went to bed on time the night before Christmas.

Let me add here that in Hungary we celebrate Christmas on Christmas Eve, and somehow half of the kids are out on a walk with the grandparents in the afternoon, only to get home and find they had missed baby Jesus and/or the angels bringing the nicely decorated Christmas tree and all the gifts. I can only assume how frantic the gift wrapping must be for most parents during those few hours between lunch and the arrival of the cold and tired kids from their walk! Well, not for my parents for sure. You see, the wrapping paper industry would go bankrupt if everyone did Christmas like we did. Other than me never believing in Santa or the baby Jesus or the Easter bunny (and the Tooth Fairy was still unknown in Hungary), Christmas magic didn’t involve unwrapping gifts.

Four different years, four different trees (the szaloncukor were the same, though), and no wrapping paper in site… other than what’s used to cover the small table holding most of my gifts. My gifts were always waiting for me out of their original packaging, set up, and ready to use. How I loved immediately playing with them! That Duplo set is is still around, waiting for the third generation to play with it. That was always part of the Christmas magic: getting under the tree and starting to build and make a mess.